kamraürítés
2012.02.05. 09:12
próbálok kicsit több időt tölteni a családdal, részben, mert ugye ami készülőben van, úgyis távolabb sodor tőlük, így próbálok nekik kedvezni, de persze van egy materiálisabb oldala is. a lényeg, hogy eszembe jutott, hogy milyen remek lenne, ha ismét családilag ebédelgetnék egyet, hisz kaja rohadásig itthon, miután ugye én nem ehetek, aki meg ehetett, az... nos, tehát rengeteg kaja halmozódott fel, így aztán koptatni kell az éléskamrát. így aztán fantasztikus családi ebéd ötletével készülődtem, a tegnapi napra. anyáék persze örültek a dolognak, legalább együtt lehetünk, és hozhatták a jó kis pletykákat, meg a saját sziporkázó lényüket :)
tehát babgulyás, gombás tejszínes csirkepaprikás, galuskával, méteres kalács és hatlapos volt az ebéd. nem akarom magam fényezni, de anyánk, aki a koplalóművész a családban, mindenből kétszer szedett :):)
persze a dolog nem volt ilyen egyszerű, nem is a családomról volna szó, ha simán ment volna minden. a megbeszéltek szerint 1/2 1, 1 felé érkezetek volna. csöngetnek. megyek, anyám az ajtóban, Nünü sehol. nah, mondom ez nem semmi, ezek úgy összevesztek, hogy a Nünü már el sem jön. erre kiböki anyánk, hogy a Nünü olyan bamba volt, hogy nem látta meg anyánkat a buszmegállóban, így aztán mint 2 vad idegen, álltak ott egymás mellett a megállóban, majd anyánk felszállt a buszra, a Nünü meg ott maradt. anya nem is értette, ez hülye, vagy nem normális. persze Nününél se kulcs, se telefon. így aztán bevártuk a következő buszt, majd felkerekedtünk, hogy megkeressük. hát az a szent leányzó akkor már nem volt messze, persze a feje a hidegtől piros, olyan volt mint egy túlérett paradicsom :) meghallgattuk Nünü verzióját is, ő észre nem vette anyánkat, aztán azt hitte anyánk még otthon várja, de miután se kulcsa, csak felcsöngetni tudott, aztán elindult hozzám. ezekkel az élet sose volt egyszerű.
hazafelé persze megint busszal kellett menni. nah, hát ez sem ment könnyebben, lévén a Nünü hétköznapi menetrendet nézett, így aztán vagy 1/4 óra várakozás után, jobbnak látták, ha hazasétálnak. gondolom emlékezetes lesz a tegnapi ebéd nekik :)
én jól mulattam megint, mint általában rajtuk XD
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.