a születésemnek napja, így aztán csaptunk egy görbébb estét. de nem fussunk ennyire előre, mert ami ennél sokkal jobb volt, a 7vége. pontosabban a szombat. már azóta készülök, hogy leírom, ha másért nem is, hát hogy néha felidézzem és átéljem ismét.

a lényeg, hogy szombaton reggel korábban keltem - nem kérdezni, miért, nem tudom ugyanis - a lényeg, hogy felkeltem és eszembe jutott, hogy milyen rég csaptam egy olyan napot, amikor csak én vagyok, amikor egy kicsit magam lehetek, a gondolataimmal, a képzelgéseimmel, a saját hülyeségemmel. tudom, hogy ez hosszú távon nem működik, mert lássuk be, nem vagyok elviselhető személy. viszont most úgy gondoltam, hogy hoszú idő óta először igenei kell egy nap nekem. úgyhogy szépen okosan felöltöztem, és besétáltam a városba, kicsit nézegelődtem a bótokban, találtam is nagyon jó kis tornacipőt, meg rövidnacit, de aztán nem vettem meg. igazából egy bizonyos helyre akartam volna menni, de persze nem volt nyitva, mert miért is volna :S

viszont mily meglepő, épp szombaton volt gizella nap alkalmából kirakodó vásár az óváros téren. na azt gyorsan, de figyelmesen átfutottam, hogy magamba szívjak egy kis embergyűlöletet ismét. aztán megleptem magam egy mekis reggelivel, amit hosszasan ülve, kényelmesen töltöttem el. hazasétáltam, majd felpattantam a bringára és lekerekeztem füredig, + vissza. szakadt rólam a víz, ugye-ugye a kurva téli zabálások megtették hatásukat.

este még egy laza filmnézés.

hát kell ennél több?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.