apró lábán mint ha ráöntötték volna, úgy állt a kis cipellő, melyet épp ma vett. lejtett a tükör előtt még egy táncot, majd halvány mosoly futott át az arcán, csak aki villámgyorsan odapillant az vette volna észre, de talán még az sem. amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan…

már annyira fáradt vagyok, és annyira tele a hócipőm a komplett családdal - értsd honfoglalók, Vko és gomez is - hogy legszívesebben tényleg a elszöknék a fenébe, aztán boldoguljon mindenki, ahogy akar. szombaton meló reggeltől estig, aztán hullafáradtan hazaesés, zombi módra…