Anyikó - I. fejezet
2010.08.12. 16:52
noh, hát ez a szép asszony máma ment el. elrepült a messzi námet államba, nem tudom minek, hiszen járt már a fejessel azon a vidáken. mondhatnánk, hogy most a dittivel felfedezi újre, de most komolyan, ki az az állat - anyámat leszámítva, aki tavaly tanulmányi kirándulásra és nyelterületi megismerésre vitte az unokáját, majd fél misiért, az ostoba - aki nyáron azzal szórakozik, hogya hitleri néphez szállítmányoztassa a testét, és azt mondja, hogy jól fogja magát érezni. de most tényleg, mint lehet ott csinálni ilyekor? vagy ténlyeg túlságosan elfogult és friccellenes vagyok???
szóval, ez az asszony egyszercsak hív, én mint jó ember gondoltam meghülyült teljesen, lévén ezek a degeneratív jellemzők nem állnak tőle sem tálvol - és hetyke jókedvében arra vetemedett, hogy életében nem első, és remélhetőleg nem is utolsó - merthogy ugye haza is kell jönnie annak a gépmadárnak, a fedélzeten barátosnémmal - repülőútjáról nekem szálmoljon be elsőként. szóval nagy azistenállatkertje címszó alatt, ez a szép asszony nem hogy kint lett volna, még a gépre senem szállott fel eme időpontban még. merhogy az agyonsszerveződésben elvétették, hogy hová kell menni. elvégre ebben a csodás országban, hol a kerítés is kalbászból vagyon, a dunában is pezsgő folyik, szigorúan csak a szlovák határtól persze, és a kánaán itt épül, szóval itten annyi nagyon sok reptér közül lehet választani, hogy nem is csodálom, hogy nehéz volt eldönteni vaj honnan indul az a fadeszkás. telefon felemel, örömködés, hogy bezzeg engem hív, hogy leszálltunk, és különben is szabeszka.... erre a kérés, hogy nézzem már meg a reptársaság számát, merhogy az van, hogy a falusi felment a pöstre, azt nem tudja amit tudni illik. ettől még szeressük szancsót, jó asszony, amolyan élő, hús vér bridgitte jones, csa kegy tizessel odébb a 30on :)
azt mikor az megvagyon, hát nem jön az esemes, hogy akkor nyílvánvalóan és felettébb nyílvánosan megmotozásra került ez a kedves asszony, minthogy a hétfői plázás vásárlás utén, hát nem becsippant a reptéren is? elképzelem, ahogy a rohamosztag seperc alatt ott termett, anyikóról, mint olajszennyezett sirályról, fosztották le a ruhákat, keresve ,kutatva mindenféle gyilkos szerszámok, és csőbomba alkatrészek után.
valljuk be, nem is anyikó volna, ha simán menne minden.
remélem jó sok nevetni és blogolni való bejegyzés alapanyag lesz még a következő 10 napban.
komolyan gondolkodom, hogy felélesztem a szingli nő kultuszt, és vele teréz anyut. elmesélhetném, hogy szancsó hogy maradhatott itt a földön, mint a 21. század modern hercegnője, ki keresi az utat, és az okot, hogya sors miért babrált ki vele ily nagyon.
folyt.köv
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.